NAPI MAGYARORSZÁG – 2000. március 24.

Népzene és meditáció húsz esztendeje

(Kálmán Gyöngyi)

Krulik Zoltán a születésnapi koncertre készülő Makám együttesről.

Az a zenei világ, amelyet a Makám együttes magáénak mondhat, műfajilag szinte besorolhatatlan. Nevezik világzenének, etnónak, fokdzsessznek. Egy biztos egyedülálló módon ötvözi a különféle kultúrákat, népzenei és más hagyományokat, s emellett mindig jelen volt az európai és távol-keleti tradicionális hangszereket is alkalmazó muzsikájukban, a szemlélődő, meditatív jelleg. Húsz éve alakulta, hét lemez, számos fesztiválon való sikeres szereplés, Európa szerte meghívások és megkülönböztetett érdeklődés eddigi pályafutásuk mérlege. Nemrég két albumuk is megjelent, a Hungarotonnál a Közelítések, a Fonó Recordsánl a SkanZen – két jól sikerül zenei anyag egy korábbi és a mostani stíluskorszakukból. Ma zeneakadémiai koncerttel ünneplik évfordulójukat. Krulik Zoltán zeneszerzőt, a Makám vezetőjét az eltelt két évtizedről kérdeztük.

-          Mostanában két évfordulót emlegetnek a Makámmal kapcsolatban. Valójában 15 vagy 20 éves az együttes?

-          1980-ban alakult egy zenekar, amelynek egy arab hangsort jelölő szó, Makám lett a neve, de az akkori Interkoncert a Kolinda nevet ajánlotta nekünk. Erre volt jogfolytonosságunk, mert a csoportból egy zenész itthon maradt, míg a többiek külföldre távoztak. Végül is nagyon jó döntés volt a két nevet együtt használni, mert a Kolinda már egy nagyon ismert név volt külföldön is, majd amikor négy év múlva szétváltunk – koncepcionális ellenétek miatt –, addigra már a Makám is bevezetett elnevezés lett. Ezen kívül korábban a hetvenes évek második felében alakítottam egy szintén hangszeres zenét játszó kvintettet, a Creatív Stúdió Ötöt (CSÖ), amelyből ketten később csatlakoztak a Makámhoz. 1994. óta voltaképpen a következő a felállásunk: Bencze László, Grencsó István, Thurnay Balázs, Juhász Endre és jómagam.

-          Minden új elemekkel gazdagodott – részben a muzsikuscseréknek köszönhetően – az az egyedi hangzású világzene, amelyet a Makám képvisel?

-          Amióta például Grencsó István bekerült az együttesbe, kétségtelenül több az improvizáció, noha a zeneszámok mindegyike általam komponált darab. Tavaly jelentős változás állt be az életünkben, amikor elkészítettük a hetedik, legújabb zenei anyagunkat, a SkanZent. Ezt az új formációt Makám SkanZen Projektnek nevezem. Egy arculatváltás következett be azáltal, hogy két énekesnő, Lovász Irén és Bognár Szilvia köré fonódik a muzsika, amely moldvai népdalokra épül. A Zen a címben arra utal, ami az együttes tagjait mindig is foglalkoztatta: az, hogy jó lenne ebben az őrült világban megnyugodni, figyelni egymásra és önmagunkra.

-          Zeneszerzőként milyen hatások formálták a legkülönfélébb kultúrákat egybesimító, üzenetértékkel bíró etnozenei anyagot, amiért a Makámot itthon és Európa-szerte méltatják?

-          Erős zenei inspirációt kaptam Pannonhalmán, ahol a gregorián zene életre szólóan megérintett. Később az indiai zene felé fordultam, és szitározni kezdtem Kozma Andrásnál, aki Ravi Shankar tanítványa. Ezzel párhuzamosan a folk stílus megjelenése idején, sokat foglalkoztam a balkáni zenével, amelyben megragadott az aszimmetria, a páratlan ritmusok. A kelta-ír hangzásvilág is nagy hatást tett rám. Megmagyarázni sem tudom, de számos rokon vonást fedeztünk fel a kelta és az általunk játszott muzsika között. Az afrikai pigmeusok hoketusai hosszú időn át foglalkoztattak. A kortárs zenei érdeklődés is tetten érhető, hiszen vannak olyan darabjaink, amelyeket inkább kortárs zenei kategóriába sorolnék, ilyenek szerepelnek Café Bábel-albumon. Mindenesetre a nap mint nap minket érő inspirációs hatások egyfelől okai ennek a sokszínűségnek, amely már jó ideje jelen van az úgynevezett világzenében, és szerepe van a lelki alkatnak is, tehát hogy ki mit emel be a saját zenei világába.

-          A ma esti zeneakadémiai koncertjük lemezbemutató esemény lesz. Mit mutatnak be?

-          A már említett SkanZen-albumot teljes egészében előadjuk a második részben. Előtte egy áttekintő válogatást szeretnénk átnyújtani az eltelt húsz év terméséből, különös hangsúllyal a Közelítések című anyagunkra, amelyet most újra megjelentetett CD-változatban a Hungaroton Classic. Tehát jól nyomon követhető lesz a korábbi instrumentális és a mostani vokális stílusunk, amelyet a továbbiakban is folytatni szeretnénk.