vissza

Ákom bákom

 


 

01. Ákom-bákom

Ákom-bákom,
Te leszel a párom,
Irgum-burgum sós stangli.

Hörpints sógor,
Ha pezseg az újbor,
Jó lesz nálad a cirfandli.

Hókusz-pókusz,
Maga vagabundusz,
Félig töltött káposzta?

Tótumfaktum,
Igazi a paktum,
Sámlin vágtat a Hajdinka.

Kelj fel Jankó,
Feri veri patkó,
Cseng az üllő, vasdolmány.

Szánom-bánom,
Kiszalad a számon,
Oly jó néha a horkolmány.

Rontom-bontom,
Dübörög a tom-tom,
Dinka dongó, tengertánc.

Csillog-villog,
Haza fele kullog,
Kákán tekereg az eszterlánc.




02. Állatkert


Kimegyek holnap az Állatkertbe,
várnak a majmok a vasketrecbe’.
Fogadok, ha elmész – nem fog fájni,
tessék-tessék kipróbálni!!!

Színültig telve a Barlangszínház,
A jegypénztárban három csimpánz,
Misi, a mókus a mókuskerékben,
kenguru-görlök minden héten.

Pingvin húzza a csíkot lassan,
elefánt lépked megfontoltan,
papagáj ordít: - Tartsd a négyet!
Tátog a víziló: - nincsen plébek?

A krokodil, a tigris, a medve a bugris,
A tulok, a farkas, a teve unalmas!
Nincsen is cápa, a kígyónak lába,
a békának füle. Az oroszlán hülye!!!

(Hát) kimegyek holnap az Állatkertbe,
várnak a majmok a vasketrecbe’.
Fogadok, ha elmész, nem fog fájni,
tessék-tessék kipróbálni!!!

„Lángol” a Jutka, a mérges pulyka,
félek, ő lesz a primadonna.
Peckes gólya pont békát fal,
ő tart rendet a pálcájával.

Grizzly, a medve a húrját tépi,
nagybőgőjét nagyon félti, mert
azt hallotta félfüllel erre, hogy
beugrik a csimpánz a nagybőgőbe.

(Hát) izgul a Tünde, a Zsuska, a fruska,
a Böske, a Jutka, a Panka, a Blanka,
a Gorka, a Dorka, a Lolka, a Bolka
a hetedik padsorba’.

 



03. Csiga – biga

Éjjel-nappal három csiga-biga
kúszik a kertben lassan ide-oda,
észrevétlen szól a helye-huja,
hátán a kicsike ház.

Két szarvacskán apró gomb-szeme,
Pont ma éjjel lesz a tere-fere,
Pont ma éjjel a batyusbál,
Szól a tekerő már.

Jó csigaháznak nincsen ablaka,
Hol a kémény, hol az ajtaja?
Egyszemélyes a lakás,
Nem fér ide be más.

Szélkiáltó rikkant: Jaj neki!
De ő csak halkan kineveti:
Jó madárkám, csigavér,
A házam aranyat ér!

Három vendége: Pam puli,
Gömböc sün, Kajla, a kukori.

Három vendége: kabóca,
Lószúnyog, tücskök zenekara.

Hívatlan jött a Kikereki,
Kukaclány körbe tekeregi.

Énekelnek mind, csak neki:
Csiga-biga gyere ki!

Régi kertünk minden zeg-zuga
Csupa titkos bucka, hepe-hupa,
Sorba’ épül a vakond vár
S a szél ki-be jár.



04. Százlábú

Ordas a szél, lila felhőt fú,
Furcsa bogár jő: orrszarvú.
Mind, aki mind ma mezítláb jár,
Tél közepére, de pórul jár!

Hó-latyakos hullahopp kátyú,
Erre barangol a százlábú.
Ámul a susztere, számol már:
Ennyi meg annyi, az ötven pár.

Dörzsöli markát Vas Jankó:
Száz csizmára, száz patkó,
Sarkantyút is a Jankó ver:
Száz csizmára pont száz kell.

Boldog a boldog a százlábú,
Fut haza, csattog a sarkantyú,
Készül a bálba az ötven pár,
Járja a lába, táncot jár.



05. Ördögszekér


Röpülj, röpülj ördögszekér,
Árkon-bokron rángat a szél.
Gurulj, gurulj öreg batár,
Benne gubbaszt három madár.

Egyik piros, másik fehér,
A csőrükben száraz kenyér.
A harmadik ütött-kopott,
Diófáról diót lopott.

Arad felé röpít az út,
Utak mentén száraz a kút,
Faajtaján öreg lakat,
Egér vájja ki a falat.

Vájja, vájja, renoválja,
Vasfogait nem sajnálja,
Adogatná kinek, kinek?
Egyet kérek, adok tizet.



06. Fut a tél lova

Fut a szél lova, mi a hó neki?
Csikorognak a kocsi kerekei.
Fut a szélben, fut a tél maga,
Mielőtt még a nyár érne haza.

Jön az ősz is, bekopogtat,
Csupa zuzmó, jég az ablak.
Mit csináljak, hova menjek?
Januárban kinevetnek.

Jön az új tavasz, csak a tél lesi.
Gyere gyorsan, végre ess neki.
Ne dörömbölj, ne kiáltozz,
Újra fecske jön a házhoz.





07. Medvés

Hóban, télben, fagyban jártam,
Hófehér lett a szakállam,
Pirospozsgás lett az arcom,
Jobbra-balra medvetalpnyom -

De, hogy milyen medve volt?
A bundája folton-folt.
Nem láttam a hófúvásban,
Hány kecskét vitt a zsákjában.

Kisbarátom nagyotmondó,
Minden medve mind hétalvó.
Bebújik a barlangjába,
Nem jön ki, csak februárba’.

Akkor is csak körülnéz:
Van-e dió, van-e méz?
És, ha jégcsapot talál:
Várhat a Tavasz, várhat a Nyár.

08. A nyúl álma

Álmomban sompolygó tolvaj voltam,
Hajnalban, suttyomban tyúkot loptam,
Jártomban-keltemben rám fagyott a dér.

Reggelre ormótlan farkas lettem,
Báránybőr bundákat adtam-vettem,
Őz után futottam, repített a szél.

Egyszer volt, hol nem volt: csali mese,
Négykézláb indultam haza fele,
Bölcs bagolytól kérdem, ki is vagyok én?

Holló azt károgja: tapsifüles,
Lótás-futásban ki nagyon ügyes,
Farkas el nem kapja a Tisza jegén.



09. Mackós


Brimmeg-brummog, idelép, odalép,
Cimmeg-cammog. ”De király a vidék!”
Dirreg-durrog, a vadász kiabál.
Brumi-maci halkan jár.

Vadméhkaptár telibe-telibe,
Ide-ide répát ízibe-ízibe.
Dirmeg-dörmög, gyökeret, ha talál.
Brumi-maci vígan jár.

Lépes mézet, édes mogyorót,
Zsákba vinném törve a diót.
Jöjj el hozzám, nem kell fakanál!
Brumi-maci vélem jár.

Összehordunk tücsköt-bogarat,
Fűt-fát, pelyhet, zsíros magokat,
Kígyót-békát: telve a fatál.
Brumi-maci táncot jár.

Mért ne lennék harapós, harapós,
Ha a mi leányunk kikapós, kikapós?
Szedd csak össze maradék nyoszolyád,
Vedd a sátorfád!

Brimmeg-brummog, idelép, odalép,
Cimmeg-cammog, szomorú a vidék,
Dirreg-durrog, a vadász kiabál,
Brumi-maci halkan jár.




10. Téli álom


Kolinda szól a hegyek alatt.
Ma jégbefagyott a hegyi patak.
Mit isznak az őzek holnap után?

Mit esznek az éhes farkasok?
A szarvas bőg: szomjazok!
A róka Boróka sírdogál.

A vadkan túrja a levelet,
Dühösen fújtat: mit egyek?
Ha nincs makk, nincs vacsorám.

A csillagok izzó faparazsak.
A medvék mind alszanak.
Kolinda szól a furulyán.

Na, gyertek szomjas állatok.
Ti éhes rókák, farkasok.
Kolinda hívja Hegyek urát.

Fakaszt majd itt ma friss vizet,
Borókát, ordast megetet,
Jut széna, mind ki keres, talál.




11. Éj

Messze hívó éj -
Ébredj szentjánosbogár!
Aki nappal alszik, éjjel él.
Róka fordul oldalára,
Bolha csípi a nyakát.

Éj-királynőként,
Hórusz holdja tündököl,
/Puha tejfehér felhőpalást/.
Korhadó fák odva ásít,
Hóbagoly, ha hazaszáll.

Zümmögő bogár -
Sorba mind elszenderül.
Aki ébren virraszt, s Holdba néz:
Pók apó ül rezzenetlen,
Várja, várja a csodát.

Elvonult a szél,
fáradtan megpihen,
de ha egyet szusszan, s álmodik,
hóvihar kél nyomdokában,
égi-dunna pelyhe száll.

 


12. Fészkelő


Forgó szerencse,
Forró kemence,
Apró Apolka,
Bújjunk a lombba.

Sárból a fészek
Két kis zenésznek,
Most költ, ne bántsuk,
Csendben vigyázzuk!

Még nincs ma benne,
Holnap kikelne,
Hétfőn csipogna,
Kedden forogna.

Szerdán a lába,
Két hét a szárnya,
Már-már kilátszik,
Egy még hiányzik.

 


13. Uhu néném


Uhu néném, ha kiröppen,
Hazaszalad a kicsi egér.
Odabenn az odúban
A család már sose fél.

Uhu bátyám, ha kiszárnyal,
Töpörödik a pici pocok.
S, ha elaludtam a legelőn,
Este még csacsim haza kocog.

Ebihallal teli tócsa,
Béka mama lesi a fiát.
Vízibolha menekül,
Tolakodnak a libák.

Haza szállong a sirálynép,
Nádasokba gyűlnek a rigók.
Álmos már a Balaton,
Szenderegnek a kicsi hajók.

Ha a harkály fakopácsol,
Összekuporodik a bogár.
Böki szúnyog, ha kikel,
Nem lesz nyugtod soha már.

Vízisikló panaszolja:
Nem nőtt lába, szárnya s keze sem.
Tovasiklik a Sióba,
Béka bál lesz mától Szemesen.

 



14. A vakond vára

Van egy tavam, kilenc váram,
Hét tyúklépés a határban,
Végigjárom, hosszú a nap.
Vakond fején gombakalap.

Arcom felhős, hűti a gond,
Dombokat túr kicsiny vakond,
Dombokat túr, ő itt az úr,
A föld alatt lyukakat fúr.

A föld alatt hetet-havat
Összehordhat bogarakat,
Kettőt-hármat vacsorára,
Marad elég a kamrába’.

Ürge, pocok, vele kocog,
Ha a tücsök haza robog,
Húzza-nyúzza hegedűjét,
A nótákból sosem elég!


Ó, a vakond vára
Jól megnőtt mára,
Ó, a szegény tücskök
Oltalmára.

Jaj, a szegény tücskök,
Jaj, a szegény pockok,
Nyári esőben mind,
Mind odabújhattok.

 


15. Hat kicsi

Hat kicsi zsákocska,
Benne a mákocska,
Joó Huba termelte,
Hordja a városba.

Telve a vásártér,
Mancika mákot mér.
Szerb Kati hármat vár,
Kő Pali kettőt kér.

Hat falu gödröcske,
Benne a mézecske,
Szorgos volt a család,
Télire gyűjtötte.

Jó, ez a kaptár kész.
Maár Gyula jó méhész,
Pörgeti – egy, két, há…
Csordul a sok-sok méz.

Zsákba a mákot,
Süssünk kalácsot,
Csuporba a mézet,
Földre a széket!

Borsót a tálba,
Sört a kupába,
Földet halomba,
Jancsit a karomba!


 

16. Kabóca

Jaj, de szép hely Verőce, Verőce.
Ott lakik a Kabóca, Kabóca.
Felmászott a tetőre, tetőre.
Ott terem jó szamóca, szamóca.

Összegyűjti kosárba, kosárba.
Kiviszi a vásárba, vásárba,
Elcseréli csülökre, csülökre,
Harminc kilós nagytökre, nagytökre.

Haza viszi, amit vett, amit vett.
Tűzre teszi, kavargat, keverget,
Megtömi a bendőjét, bendőjét
Sutba vágja a leckét, a leckét.



17. Kormos

Átkutattuk a lakást,
Átfésültük a padlást,

Jól feltúrtuk a pincét,
De nem találjuk a Bencét.

Bence Bence, kis Bence,
Nyitva van a kemence.

Ha kormos lesz a bundád,
„megsimogat” anyukád.

Bence, Bence bújj elő,
Megmozdult már a teknő.

Bence, Bence kismacska,
Fekete, mint az apja.

 

 



18. Diszel a világ közepe


A diszeli hídon kis szent szobra,
Jó Lóránt Zsuzsi főműve:
Nepomuki János a kőtoronyban,
Vasrács védi, nem dől le.

A diszeli híres nagy Látványtár,
Ákos bá aki alkotta,
Régi malomköve már eltörve,
Csak nagyapám szíve sajdítja.

A diszeli templom olyan régi,
Megvolt már a középkorban.
A nemesi kúria újjáépült,
Leng lobogója a templomban.

A diszeli kocsma nagyon híres,
A kertjében van egy kút,
Lovagol a törpe egy kő-harcsán,
S nem kötött fel sarkantyút.




19. A pillangó és a holló


Szállj, szállj pillangó,
Hét szivárvány: hét ajtó.
Hét rét – neked való
Héttorony-lakó!

Szélvész, ha elsodor,
Rád találok valahol,
Falevél, vagy puha por.
Elrejt a bokor.

Kék ég, mi körbe fog,
Hold, a Nap s a csillagok.
Hintám forog, forog.
Ki tudja, hol vagyok?

Hej, hej vígan jó,
Csapra verve négy hordó.
Kár, kár vén holló,
Elszállt a hajó.

 

20. A Nap, a tölgy és a csillagok


Ha a Napnak nincsen szája,
Mit eszik ma uzsonnára?

Négy csillagot, három holdat,
A bolygókat majd csak holnap.

A tölgyfának hol a feje,
Ha korona a teteje?

Girbe-gurba-görbe lába,
Szégyenszemre földbe ásta.

A csillagok nem csillagok:
Kerek lyukak, kicsik, nagyok.

Éj függönye sötét bársony,
Moly-lyukakon Nap világol.

 

vissza